-Abby!Ébresztő elkésel a suliból!-üvöltött fel anya.-Alice neked is ébresztő!
Nehezen kitápászkodtam az ágyból és lefoglaltam a fürdőszobát.Ez ilyen kis versengés Aliceszal reggelente.
-Abby! Siess már.Tudod,hogy nagy nap a mai nem akarok elkésni.-dörömbölt az ajtón Alice.A nagy nap,hogy ma elmegyünk osztálykirándulásra,és párokban kell jegyzetelni és Krissel a szomszédsráccal osztották párba Őt...
-Nyugi már.5 perce vagyok bent.-kiabáltam ki miközben sminkeltem.Miután kész voltam vele megcsináltam a hajamat és kimentem. Alice úgy viharzott be mintha az életét mentené.Én visszamentem a szobámba és felöltöztem majd lementem a konyhába.
-Mi történt Aliceszal?Teljesen meg van kergülve ma.-kérdezte anya,de mondjuk ő már megszokta hogy Alice néha furcsa.
-Kris...-válaszoltam.-habár nem tudom mi tetszik neki rajta annyira.Egyfolytába a hülye haverjaival van.Nem is nagyon foglalkozik Aliceszal.Pedig még a vak is látja hogy oda van érte.
-Hallom ám!-kiabált le Alice-és igenis érdeklem Őt.Holnapra már együtt leszünk.
-Álmodik a nyomor...-válaszoltam.
-Csak áramlik belőled a féltékenység.De ne aggódj.Neked ott van Niall-vágott vissza.
-Pont én vagyok a féltékeny?Niallel csak barátok vagyunk.És sokkal inkább választanám őt mint Krist elhiheted.-és leültem reggelizni.
-Lányok.Hagyjátok abba és inkább egyetek.-szólt közbe anyu.
-Én már nem kérem.Rohanok a suliba.Puszi.-és Alice már a kabátját vette
-Na mivan már meg se vársz?-szóltam rá
-Bocsi Abby.Sietek.
-Észrevettem...Ja és bocsi suli után én is sietni fogok a plázába.-vágtam vissza és én is mentem öltözni,de addigra Alice már a buszmegállóban volt.
-Szia anyu.Szeretlek!-és én is rohantam a buszmegállóba.Pont sikerült elérnem a buszt.Persze Kris is pont ott volt a buszmegállóban...Alice már megint flörtölt vele...Persze én gyorsan felrángattam a buszra.
-Abby?!Te mért nem kocsival mész? Muszáj volt pont most megzavarni? -dünnyögött Alice
-Mert megint hülyét csinálsz magadból.Vedd már észre,hogy egyáltalán nem érdekled Krist.Inkább keresnél valami normális fiút.-válaszoltam
-Ezt egy kicsit hangosan mondtad szöszi.-szólt közbe Kris a mögöttünk lévő ülésről.-Mi bajod van velem drága?
-Először is. Nem vagyok drága. Másodszor...nem hagyom,hogy átverd Alicet.-szóltam neki vissza.Erre ő hátradőlt az ülésben és betette a fülhallgatóját.
-Kösz!Ezt most jól elintézted...Miért vagy a testvérem?-akadt ki Alice.
-Inkább megköszönnéd,hogy megvédlek egy bunkótól.És hidd el néha örülnék,hogyha nem kéne a testvérednek lennem...egyfolytába csak leszólsz amikor jót akarok.De tudod mit? Többet meg se védelek...Végig nézem,ahogy átvernek...- válaszoltam és az úton többet hozzá se szóltam.
-Minthogyha nem tudnám magam megvédeni...Egyébként is...Niall mivel különb Krisnél?-morgott Alice de már nem érdekelt.
Megérkeztünk a sulihoz.